Javaslatok a kapcsolatügyeletek működési feltételeinek továbbfejlesztésére
2007
1.A tárgyi és személyi feltételeket a protokoll szerint kell kialakítani. Ehhez fel kell emelni a jelenlegi központi támogatás összegét a jelenlegi 5O %-ával, vagyis 9OO.OOO forint járjon minden 4O.OOO lakosú településnek kapcsolatügyelet működtetésére.
2. A nagyobb települések kapjanak annyival több támogatást, amennyi százalékkal meghaladja létszámuk a 4O.OOO főt. Pl.: 6O.OOO fő esetén a mindenkori támogatást. + annak 5O %-át, 12O.OOO főnél a mindenkori támogatást, + 2OO%-ot.
3.Kistérségekben már 2O.OOO főnél kapják meg a kapcsolatügyeletet működtetők a központi támogatás felét, 2O-és 4O.OOO lakos közötti lélekszám esetén % arányosan többet. Pl. 3O.OOO főnél a központi támogatás háromnegyedét.
4. Minden 4O.OOO főre két főállású kapcsolatügyeleti mediátort állítson be a fenntartó.
5. Külön támogassa a Minisztérium a kapcsolatügyeletekben dolgozók szupervízióját, továbbképzését, valamint az új munkatársak kiképzését.
6. Önálló törvényt hozzanak létre a gyermekvédelmi közvetítők, valamint a kapcsolattartási ügyeletek működésének szabályozására, amely tartalmazza a kötelező mediációt, képzés előírását, a gyámhivatallal, bírósággal való viszony szabályozását, a kapcsolatügyeleti mediátorok kompetenciájának meghatározását a protokollal szinkronban.
7. A Minisztérium adjon ki a gyámhivatalok részére olyan állásfoglalást, amely a jelenlegi helyzetben is elismeri a kapcsolatügyeleti mediátorok kompetenciáját a hozzájuk küldött családok ügyében .Véleményünk szerint ugyanis nem csak az időpontot kell egyeztetnie a gyámhivatalnak, hanem azt is, hogy az adott kapcsolattartási ügyelet milyen módszerrel dolgozik. Ha ugyanis a 15/1998.(IV.3O.)NM rendelet 7/B § (1) bekezdése értelmében az adott kapcsolattartási ügyelet célja „önálló szakmai módszertani programmal rendelkező kapcsolatügyeleti szolgáltatás nyújtása”, akkor tiszteletben kell tartania a szolgáltatás szakmai módszertani programját, hiszen önálló. Vagyis a gyámhivatal egyetlen helyes lépése: felkéri a kapcsolattartási ügyeletet, hogy vállalja el az ügyet az általa működtetett szolgáltatás szabályainak megfelelően. Ekkor jár el ugyanis a jogszabály szerint.
Ha a kapcsolatügyelet „önálló szakmai módszertani programjában” szerepel a kötelező mediáció, akkor ezt mind a gyámhivatalnak, mind a szolgáltatást igénybe vevő szülőknek tudomásul kell vennie. A szülők az első beszélgetés alkalmával ezt a kapcsolatügyelettel kötött írásbeli egyezségben meg is teszik. Ha nem vállalják a kapcsolatügyelet módszerét, a kapcsolatügyelet nem vállalja az ügyet. Az eljárás teljesen korrekt, megfelel mind a közvetítői eljárásról szóló törvénynek, mind a kapcsolatügyeletek európai gyakorlatának. Tehát amikor a kapcsolatügyelet módszerét alkalmazó kapcsolattartási ügyelet a szülők együttműködésének hiányában visszautasítja a családdal való foglalkozást, helytelenül jár el a gyámhivatal, ha újra kötelezni akarja a kapcsolattartási ügyeletet a szolgáltatás nyújtására ugyanannak a családnak az ügyében.
Látható tehát, hogy a jelenlegi rendeletek mellett is joga van a kapcsolatügyelet módszerét használni annak a kapcsolattartási ügyeletnek, amelyik kapcsolatügyeleti mediátorokat alkalmaz. Mivel a kapcsolatügyelet nevű szolgáltatás a kapcsolattartási ügyelet egyik változata, és a kapcsolatügyelet önálló módszeréhez hozzátartozik a kötelező mediáció, aki ezt a szolgáltatást igénybe kívánja venni, annak a mediáció is kötelező. Vagyis a semleges hely igénybevételének kapcsolatügyelet nevű szolgáltatást nyújtó kapcsolattartási ügyeletben a 15/1998.(IV.3O.)NM rendelet 7/B § (1) bekezdése szerint igenis feltétele a mediáció elfogadása.
8. A Minisztérium ismerje el, és alkalmazza a kapcsolatügyeletekre az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a családi közvetítésről szóló ajánlásában foglaltakat, amelyben már szerepel, hogy a bíró nemcsak felajánlhatja, hanem kötelezővé is teheti a mediációt, ha a szülők az egymás elleni háborúban képtelenek kettesben leülni és megbeszélni a gyermekükkel kapcsolatos fontos kérdéseket. Szintén lényeges eleme ennek az ajánlásnak, hogy gondot kell fordítani a családi mediátorok kiválasztására, megfelelő kiképzésére, és a szakmai színvonal folyamatos kontrolljára. Minderről az államnak kell gondoskodnia.
Az ajánlás pontjai teljesen szinkronban vannak a kapcsolatügyeletekben alkalmazott módszerrel. Mi tehát már megfelelünk az Európai Uniós ajánlásnak, most a rendeleteinket kellene még ennek szellemében módosítani. A Polgári Törvénykönyv módosító javaslatai már tartalmazzák ezeket a változtatásokat, a szociális ágazatnak is fel kellene zárkózni ehhez.
9. A Minisztérium fogadja el a Kapcsolatügyeletek Európai Chartájának ajánlásait, és a kapcsolattartási ügyeletek munkájának megítélésekor annak szellemében járjon el.
1O. A Minisztérium folytassa a korábbi gyakorlatot: rendszeresen írjon ki működési támogatásra is, és innovációra is pályázatokat a kapcsolatügyeletek számára. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
A MAKAMOSZ-ról
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum