ÁLLÁSFOGLALÁS

A Magyar Kapcsolatügyeleti Mediátorok Országos Szakmai Szövetsége (a továbbiakban: MAKAMOSZ) Etikai Bizottsága  - a Magyar Kapcsolatügyeleti Mediátorok Országos Szakmai Szövetsége Alapszabálya 12. §-a értelmében-  a következő állásfoglalást bocsátja ki:

Az Etikai Bizottság álláspontja szerint a T……..i  Gyermekjóléti Központ Kapcsolatügyelete – az alábbiakban részletezett - eljárása során etikai és gyermekvédelmi szakmai normát nem sértett.

Előzmények:

A T….i Gyermekjóléti Központ Kapcsolatügyelete (a továbbiakban: KapcsolatÜgyelet) megkereste a MAKAMOSZ elnökét, hogy az alábbi ügyben eljárásuk megfelelt-e a MAKAMOSZ Etikai Kódexének.

A MAKAMOSZ Elnöke felkérte az Etikai Bizottságot, hogy vizsgálja meg az ügyet és adjon ki állásfoglalást.

Tényállás:

A rendelkezésre álló iratok alapján az Etikai Bizottság a következőket állapítja meg:

A) 2004.11.05-én D.K. és B.Z. kiskorú gyermekük láthatásának rendezése a KapcsolatÜgyelet előtt egyezséget kötött a kapcsolatügyeleti együttműködés kereteiről. Ebben elfogadták a KapcsolatÜgyelet módszerét, a mediátorok segítségével létrehozandó szülők közötti megállapodást, a KapcsolatÜgyelet Tájékoztatóját. Vállalták, hogy kerülik a dühkitöréseket, a másik támadását, valamint azt, hogy problémáik megoldásán fognak dolgozni.

Az egyezség rögzítette többek között, hogy a mediációs tárgyalások nem folytathatók, ha:

1.      valamelyik fél nem tartja be a szabályokat,

2.      valamelyik fél nem jelenik meg és nem menti ki magát,

3.      valamely fél bejelenti, hogy nem kívánja folytatni,       

4.      3 ülés után sem sikerül lényeges haladást elérni.

Feltüntetésre került az is, hogy eredménytelenség esetén:

1.      A mediátor írásbeli összefoglalót készít az addig elért részmegállapodásokról és átadja a résztvevőknek.

2.      A mediátor az összefoglalóban javaslatot tesz más szolgáltatások igénybevételére (szakértői vélemények beszerzése, jogi-pszichológiai tanácsadás, stb.)

3.      Ha a feleket a Gyámhivatal vagy a Bíróság irányította a KapcsolatÜgyeletre, akkor az ügyeleti tapasztalatokról a KapcsolatÜgyelet tájékoztatást küld a hatóság részére.

A KapcsolatÜgyelet érvényes Házirendje 3. pontja szerint bírósági határozattal a KapcsolatÜgyelethez küldött családok esetén is csak a két szülő és a mediátor által megkötött megállapodás után vehető igénybe a szolgáltatás.

B) A T…..i Városi Bíróság 2004.12.07-én gyermekelhelyezési perben hozott végzése szerint a Bíróság az apa és a gyermek láthatását akként szabályozza, hogy az a gyermeket a KapcsolatÜgyeleten minden páros hétvégén a KapcsolatÜgyelet által megjelölt időpontban látogathatja. A Bíróság a láthatás időpontját 2 órában határozta meg.

C) A felek 2005. 09.08. napján kötöttek  közös gyermekük láthatása ügyében a KapcsolatÜgyelet előtt megállapodást. E szerint az apa kéthetente látogathatja gyermekét a KapcsolatÜgyeleten, a kapcsolattartás esetleges elmaradása esetén köteles a másik felet meghatározott idővel a láthatás előtt értesíteni. Bármely szülő késése esetén a másik szülő 15 percet várakozik. A láthatást felügyelt, azon a KapcsolatÜgyelet munkatársa és az anya is részt vesz. Az apa gyümölcsöt, gyümölcslevet, játékot hozhat gyermekének.

D) A kapcsolattartások alkalmával az apa több alkalommal megsértette a megállapodást: gyermekének  többször édességet próbált adni. A megbeszélt időpontokban nem, vagy késve jelent meg, esetenként több hónapi kihagyás után, az is előfordult, hogy korábban távozott.

A kapcsolat tartás következő szintjének megállapodását az anya nem írta alá.

A szülők közötti tartós konfliktusokra tekintettel a KapcsolatÜgyelet folyamatosan jelezte a szülők felé, hogy a közeljövőben nem tudják őket fogadni.

E) 2006.04.15-én a fentiek ellenére ismét fogadta a KapcsolatÜgyelet a családot. Jelezték az apának, hogy indítson eljárást a kapcsolattartás újraszabályozása érdekében. Ezt követően a KapcsolatÜgyelet akkor tudja a családot ismételten fogadni, ha a szülők egymással és a KapcsolatÜgyelettel új megállapodást kötnek és azt be is tudják tartani.

Az anya a kapcsolattartás folyamán kérésre elhagyta a játszószobát. Amikor a kapcsolatügyeleti munkatárs visszatért a szobába, az apa épp édességgel kínálta gyermekét, azt az erre való figyelmeztetést követően sem rakta el. A munkatárs megfogta az édességet, hogy kivigye a teremből. Az apa kicsavarta a munkatárs kezét és összetörte a csokoládét. Mindennek szemtanúja volt gyermeke is.

A KapcsolatÜgyelet megszakította a láthatást és megkérte a családot, hogy távozzon. Jelezték a szülőknek, hogy a továbbiakban a Bíróságtól kérjék a kapcsolattartás újra szabályozását. Az apa közel 1 órán át nem volt hajlandó elhagyni az épületet.

F) A KapcsolatÜgyelet 2006.04.19-én értesítette a T….i Bíróságot, a Szociális- és Gyámhivatalt, valamint az B…..i Városi Gyámhivatalt. Részletesen leírta tényállást, valamint az apa kiszámíthatatlan magatartása és reakciói miatt javasolta az orvosi segítség igénybevételét, pszichiáter szakértői vizsgálatot, a szakvélemény megszületéséig pedig a kapcsolattartás szüneteltetését.

G) A KapcsolatÜgyelet 2006.04.23-án értesítette a szülőket arról, hogy írásban is megerősíti,  a kapcsolattartást nem tudja biztosítani. Jelezte, erről a T……i Bíróságot, a Szociális- és Gyámhivatalt, valamint az B….i Városi Gyámhivatalt is értesítette.

H) Az anya 2006.06-22-én panasszal fordult a B….. Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalához. Sérelmezte, hogy a KapcsolatÜgyelet tájékoztató levele indoklást nem tartalmazott. Álláspontja szerint a T…..i Városi Bíróság ítéletében a KapcsolatÜgyeletet jelölte meg a kapcsolattartás helyéül, ezért a KapcsolatÜgyelet köteles a láthatás helyszínét biztosítani.

I) A B…… Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala  2006.07.21-én kelt levelében összefoglalta álláspontját és felkérte a KapcsolatÜgyeletet a kapcsolattartás helyének további biztosítására. Álláspontja szerint, a hatályos jogszabályok alapján a jogerős bírói döntés a Gyermekjóléti Központ számára kötelező érvényű.

Levelében a következőket szögezte még le:

„A gyermekvédelmi szakemberek elsődleges feladata a gyermek jogainak védelme és biztosítása…Természetesen senkinek nem kell eltűrnie a fizikai bántalmazást, de az ezzel szembeni jogi eszközök bárki számára elérhetőek. Az apa mediátorral szembeni –erőszakos viselkedése nem korlátozhatja a gyermek alapvető jogait…A gyermek speciális diétája azonban egyetlen írásos anyagban sem szerepel. A szülők által megkötött megállapodásban az látható, hogy az apa mit hozhat magával a láthatásra, az édesség „tilalma” nem került rögzítésre…”

K) A KapcsolatÜgyelet korábbi álláspontját fenntartotta 2006.08.03-i levelében.

L) A B…… Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2006.08.11-i válaszlevelében rögzítette, hogy a kliens és a szociális munkás közötti bizalom sérült akkor, amikor a KapcsolatÜgyelet nem adott megfelelő tájékoztatást arra vonatkozóan, a szülők a továbbiakban miért nem vehetik igénybe a KapcsolatÜgyelet szolgáltatását. Jelezte továbbá, a KapcsolatÜgyelet nem rendelkezik önálló szakmai programmal. Kérte ennek elkészítését és megküldését a Városi és Megyei Gyámhivatalhoz és a Városi Bírósághoz. Ismételten hivatkozott a jogszabályi előírásokra is.

Az Etikai Bizottság –alábbiakban részletezett –álláspontja szerint a Kapcsolatügyelet eljárása során etikai és gyermekvédelmi szakmai normát nem sértett.

Az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett, a gyermekek jogairól szóló ENSZ  Egyezmény hangsúlyozza, a gyermeknek azt a jogát, hogy személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést tarthasson fenn mindkét szülőjével. Deklarálja, hogy a szociális védelem köz-és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban.

A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 92.§ (1) bekezdése szintén biztosítja a gyermek számára azt, hogy szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény szerint:

6. § (5) A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak.

11. § (1) A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik.

39. § (4) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében

b) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,

40. § (3) Gyermekjóléti központnak minősül az az önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként működő gyermekjóléti szolgálat, amely az általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt. Így

a) utcai és lakótelepi szociális munkát,

b) kapcsolattartási ügyeletet,

c) kórházi szociális munkát,

d) készenléti szolgálatot

biztosít.

A gyámhatóságról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 30. § (6) bekezdése szerint a gyámhivatal, illetve a bíróság a kapcsolattartás helyszíneként a gyermekjóléti központ vagy a kapcsolattartási ügyeletet működtető gyermekjóléti szolgálat helyiségét is megjelölheti, egyben előírhatja a kapcsolattartásra kötelezett számára a gyermeknek ezen a helyen történő átadását, illetve a kapcsolattartásra jogosult számára a gyermeknek ezen a helyen történő átvételét.

A 31. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a gyámhivatal, illetőleg a bíróság a már megállapított kapcsolattartási jogot a gyermek érdekében - kérelemre - korlátozza, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére visszaél. Visszaélésnek minősül az is, ha a jogosult nem a szabályozásnak megfelelően él kapcsolattartási jogával, illetve ha ezen kötelezettségének önhibájából 6 hónapig nem tesz eleget.

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 2. § (1) bekezdése szerint a személyes gondoskodás során a gyermeki és szülői jogok tiszteletben tartásával, azok érvényesülését biztosítva kell eljárni. A rendelet a kapcsolattartási ügyeletekről a következőket írja:

7/B. § (1) A kapcsolattartási ügyelet célja a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása mellett

a) konfliktuskezelő, segítő szolgáltatás nyújtása, vagy

b) az érintettek kérésére, illetőleg a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítői eljárás (mediáció) biztosítása, melynek célja a felek közötti konfliktusok feloldásának segítése, közöttük a megállapodás létrehozása, és annak mindkét fél részéről történő betartása, vagy

c) önálló szakmai módszertani programmal rendelkező kapcsolatügyeleti szolgáltatás nyújtása.

A MAKAMOSZ Etikai Kódexe 3.5.8. pontja szerint „a kapcsolatügyeleti mediátort minden esetben a gyermek legfőbb érdeke, valamint pszichikai, fizikai és morális biztonságának tiszteletben tartása irányítja”.

A Kapcsolatügyeletek Európai Chartája rögzíti, hogy „a kapcsolatügyeletek tevékenységének határait a gyermek legfőbb érdeke, valamint pszichikai, fizikai és morális biztonságának tiszteletben tartása irányítja”.

A KapcsolatÜgyelet a fenti jogszabályi előírásokat betartotta, a gyermek érdekét maximálisan figyelembe vette.

I.

A szülők közötti megállapodás rögzítette, hogy az apa milyen élelmiszereket hozhat (gyümölcs, gyümölcslé). Ez azt jelenti, hogy amíg újabb megállapodás nem jön létre, semmilyen más élelmiszer nem adható a gyermeknek.

Az apa rendszertelen megjelenései, a megbeszélt időponttól való távolmaradása, késései, korábbi távozásai, a szülők közötti megállapodás (ételek) be nem tartása önmagában is megalapozta volna a találkozások még korábbi leállítását.

Ha ugyanis a szülő a gyermek számára csalódást, félelmet, feszültséget keltő helyzeteket hoz létre, a másik szülővel a gyermeket érintő, a másik felet provokáló játszmákat folytat, a jelenlévő szakembernek kötelessége leállítani a találkozást. E magatartások a gyermek mindenek felett álló érdeke ellen valók, miután a gyermek lelki veszélyeztetését jelentik. A gyermek ugyanis igényli a rendszeres, kiszámítható találkozásokat a tőle távolélő szülővel. Azokra lelkiekben felkészül, fantáziáiban előrevetíti vágyainak beteljesülését. A találkozás elmaradása nagy csalódást, haragot, frusztrációt, a másik szülő elleni agressziót kelt benne, önértékelését csökkenti. Azt képzelheti, hogy korábbi „rosszaságával” ő okozta a találkozás elmaradását, énképét negatív irányba fordíthatja. Ha ez gyakrabban előfordul, a hatások fokozottabban érvényesülnek.

Az apa 2006.04.15-ei agresszív viselkedésével a gyermeket még nagyobb  veszélynek tette ki, félelmet, szorongást okozott, rombolva a szülő-gyerek kapcsolatot.

Ez a kapcsolatügyelet céljaival ellentétes folyamatot indított be, tehát a kapcsolatügyelet munkatársa szakmailag megalapozottan avatkozott be, megakadályozva a szülő-gyermek kapcsolat további romlását.

Maga az apa volt az, aki lehetetlenné tette a bírósági határozat betartását.

A KapcsolatÜgyeletnek nem voltak további eszközei az apa magatartásának megváltoztatására.

Az apa viselkedése következtében továbbá a KapcsolatÜgyelet nem tudott garanciát vállalni arra, hogy az apa az anyával, gyermekével, a kapcsolatügyeleti munkatárssal, avagy az épületben tartózkodó más személyekkel (családokkal, kiskorú gyermekekkel) szemben nem lép-e fel agresszívan, bántalmazóan a jövőben. A KapcsolatÜgyelet vezetőjének erre a körülményre is tekintettel kellett lennie.

A Munka Törvénykönyve 102. § (2) bekezdése szerint a munkáltatónak kötelessége biztonságos munkavégzési körülményeket biztosítani. Erre tekintettel a KapcsolatÜgyelet vezetője  nem is adhatott volna munkatársainak utasítást arra, hogy a jövőben az apával kapcsolatba kerüljenek, nem tehette ki őket a várható agressziónak.

A KapcsolatÜgyelet vezetőjének kötelessége továbbá az állami vagyon védelme, és annak megakadályozása is, hogy az ilyen típusú viselkedés más személyek, főként gyermekek pszichés sérülését okozza, különösen egy gyermekvédelmi intézményben.

A bírósági határozat is a sérülésektől való védelem érdekében született – semleges találkozási pontot kijelölve -, hogy ne tegye ki a gyermeket olyan veszélyeztető körülményeknek, mint amilyenekkel az otthoni környezetében találkozhat a láthatások alkalmával.

Összegezve, a KapcsolatÜgyelet helyesen döntött a kapcsolattartás felfüggesztéséről.

A KapcsolatÜgyelet tájékoztatta szóban mindkét szülőt arról, hogy konfliktusuk, valamint az apa 2006.04.15-ei viselkedése miatt a jövőben nem tudja részükre a szolgáltatást biztosítani. Álláspontunk szerint ezért az erre vonatkozó szülői panasz sem megalapozott.

A KapcsolatÜgyelet szakmai elhivatottságát dicséri, hogy a konfliktus további kiéleződésének elkerülése érdekében nem tett büntetőfeljelentést az apa ellen, sőt segítségként pszichiáteri vizsgálatot javasolt.

Fentiekből megállapítható, hogy ebben a helyzetben a kapcsolattartási konfliktus megoldására kizárólag a feleknek és a gyámhatóságnak van kezdeményezési lehetősége. A KapcsolatÜgyelet ezt az érintett személyek, szervek felé jelezte is.

II. Annak érdekében, hogy a jövőben hasonló polémia ne alakulhasson ki a kapcsolatügyeleti tevékenység megítélésével kapcsolatban, a következőket javasoljuk:

1. A kapcsolatügyeleti házirendben és a szülők és a kapcsolatügyelet közötti egyezségben kerüljön rögzítésre, hogy az agresszív, más módon provokatív, a kapcsolatügyelet nyugodt, otthonos, biztonságos légkörét  és sikeres működését veszélyeztető magatartás a mediáció vagy a találkozások azonnali leállítását vonhatja maga után. Ha valamelyik fél nem hajlandó együttműködni a kapcsolatépítés további szintjére lépés érdekében (pl., nem jelenik meg a kitűzött újabb mediációs tárgyaláson, nem írja alá az újabb megállapodást) a kapcsolatügyelet szakemberei döntik el, hogy milyen feltételekkel vállalják a továbbiakban a kapcsolattartás biztosítását.
2. Amennyiben szükség van a megszakításra - a viták elkerülése érdekében - a szóbeli tájékoztatás mellett írásban is javasoljuk a felek tájékoztatását a szüneteltetés okairól, hivatkozva a házirend, ill. az egyezség, ill. a jogszabályok megsértésére. Ha szükséges, külön is fel kell hívni a szülök figyelmét arra, hogy a szünetelés nem végleges döntés, ha egyéb segítő szolgáltatások (pl. pszichoterápia) igénybevételét követően alkalmassá válnak a kapcsolatügyelet szabályainak betartására, a találkozások a kapcsolatügyelet módszerei szerint folytathatók.

III.

A gyámhivatal által említett, jogszabályban előírt szakmai programot a KapcsolatÜgyeletnek szükséges elkészítenie. Javasoljuk annak részletes ismertetését a gyámhivatalok és bíróságok részére, hogy a hatóságok határozatainak rendelkező része a megfelelő előírásokat tartalmazza (pl., ne csak az kerüljön rögzítésre, hogy a találkozások a kapcsolatügyeleten zajlanak le, de az is, hogy a feleknek a kapcsolatügyelet házirendjét, módszerét be kell tartaniuk, a kapcsolattartásra a nyitvatartási időn belül kerülhet sor).

IV.

Az Etikai Bizottság megkeresi a MAKAMOSZ elnökségét annak érdekében, hogy:

1. a MAKAMOSZ készítse el a a kapcsolatügyelet szakmai programját, azt juttassa el a kapcsolatügyeleti hálózat minden tagjának, a bíróságoknak, gyámhivataloknak. Arról az érintett hatóságokkal folytasson szakmai egyeztetéseket,

2. ezt követően vizsgálja meg, milyen jogszabály-módosítások szükségesek a kapcsolattartások hatékonyabb szabályozása és működése, a kapcsolatügyeletek szélesebb körű igénybevétele, a hatóságokkal való jobb kapcsolattartás érdekében.

Budapest, 2006. szeptember 1.

                                                                                                          Köves Zsuzsa

                                                                                                                elnök

MAKAMOSZ Etikai Bizottság